Életfogytiglanra ítélték a két ember megölésével vádolt férfit

Vissza a címlapra

A Kecskeméti Törvényszék életfogytig tartó fegyházra ítélte azt a 60 éves kiskunhalasi férfit, akit két ember megölésével vádolt az ügyészség. A bíróság az ítéletben azt állapította meg, hogy a büntetésből a vádlott legkorábban 25 év kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra.

Az ítélet szerint a vádlott és az egyik sértett fiatal koruk óta ismerték egymást, mivel mindketten keceli illetőségűek voltak és dolgoztak is korábban együtt. 2011. év őszén is heti rendszerességgel találkoztak, köztük baráti viszony volt, melynek alapján a sértett kulcsot adott a kiskunhalasi garázsához a vádlottnak, hogy az amikor a városba megy, a kerékpárját el tudja helyezni.

2011. év októberében - pontosabban meg nem határozható napon - éjszaka 01.00. óra körüli időben a sértett felkereste a vádlottat a kiskunhalasi tanyáján, mivel korábban megegyeztek abban, hogy egy környékbeli gazdaságból zöldségféléket, illetve terményeket lopnak.

Az egyébként is enyhe fokban ittas vádlott a sértett megérkezése után megivott kb. 1 deciliter pálinkát, majd együtt kimentek a tanya telekhatárán kívül, de annak közelében lévő fás, gazos területre, mivel innen ráláttak a gazdaságra, ahonnan lopni szándékoztak. Mivel a gazdaságban mozgásérzékelő lámpa volt felszerelve, ami többször be és kikapcsolt, várniuk kellett az indulással.

Mintegy fél óra elteltével kisebb vita keletkezett közöttük, mivel a sértett már elindult volna, míg a vádlott várni akart még. Rövid idő elteltével a vádlott is megelégelte a várakozást, visszament a közeli melléképületbe, ahonnan egy 60 centiméter nyélhosszúságú, 1651 gramm súlyú, a használat során kissé ellapított fejű kalapácsot, valamint egy nylon zsákot vett magához, abból a célból, hogy a sértettet megöli, majd ruháit a zsákba csomagolja.

A helyszínre történő visszaérkezése után megállt a sértett mögött és kb. 1 méter távolságból hátulról, a kalapács nyelét két kézzel megragadva, felülről lefelé irányulóan, nagy erővel megütötte a sértett tarkójának bal hátsó részét a kalapács fejének lapított végével.

Az ütés erejétől a sértett azonnal összeesett, majd a vádlott a hason fekvő helyzetbe került sértett mellé lépve további legalább nyolc, felülről lefelé irányuló, nagy erejű ütést mért a sértett fejére, melyek a koponya jobb hátsó és középső részét érték. A sértett koponyasérülései egyenként és összességükben is közvetlenül életveszélyesek voltak, a koponyatörésekkel társuló agyzúzódás élettel össze nem egyeztethető állapotot hozott létre, mely elkerülhetetlenül a sértett halálához vezetett.

A vádlott a cselekmény elkövetése után visszament a tanyaépületbe és lefeküdt aludni. A hajnali órákban visszament a megnézni, hogy mi lett a sértettel, akit a bántalmazás helyszínén fekve talált, láthatóan élettelenül. Ezután a sértett holttestét lábainál fogva visszahúzta a tanya területére, ruháit és cipőjét az alsónadrág és a zokni kivételével eltávolította róla és a korábban elővett zsákba helyezte, majd az így lemeztelenített holttestet a tanya melléképülete mögé húzta.

Ezen a területen egy kb. 1 méter átmérőjű és 1 méter mély gödör volt kiásva, mivel a vádlott évekkel korábban egy körtefát távolított el gyökerestől.

A vádlott a sértett holtestét a gödörbe húzta, majd elföldelte. A sértett ruházatát tartalmazó zsákot később Kiskunhalason a szemétbe dobta, annak kerékpárját visszavitte nevezett garázsába, majd a későbbiekben néhány esetben használta is, míg egy kocsma elől ellopták. A vádlott a sértett személygépkocsiját eladta.

A vádlott 2015. év őszén úgy döntött, hogy a sértett maradványait eltávolítja a tanya területéről. Kihantolta a csontmaradványok nagy részét - köztük a sértett koponyáját - és egy zsákba téve elvitte a tanyájától néhány száz méterre lévő erdős területre, ahol a csontokat a fűbe kiszórta. Az emberi maradványokat 2016. február 11. napján rőzsegyűjtők találták meg.

A vádlott egy „pletykásnak" és italozó életmódja miatt unszimpatikusnak tartó tartott nő ismerősét is megölte.

A cselekmény elkövetésére felkészült, annak helyét, idejét, módját előre eltervezte. Több napon keresztül figyelte este az egyik csárda környékét, majd 2012. május 19-én az esti órákban kerékpárjával a csárda előtt elhaladva észlelte, hogy a sértett kerékpárja a vendéglátóhely előtt van, így a sértett vélhetően odabent tartózkodik.

A vádlott korábban otthonában magához vette a korábbi emberölés során használt 60 centiméter nyélhosszúságú, 1651 gramm súlyú kalapácsot, annak fejét ruhával burkolta be, míg fejére sapkát, kezeire vékony munkavédelmi kesztyűt, lábbelijére ruhadarabokat húzott, majd a sértett várható haladási útvonala mellett 22.00 óra körüli időben a kalapáccsal együtt elrejtőzött a fák között. A sértett záráskor, kb. 23.30 körüli időben, közepes fokban ittas állapotban indult haza a csárdából. Egy rövid szakaszon a Kiskunhalast Kecellel összekötő műúton haladt kerékpárjával Kecel irányába a csárda pultosnőjének társaságában, majd lekanyarodott a lakása felé vezető dűlőútra, ahol leszállt a kerékpárról és azt gyalogosan tolta tovább.

A sértett mozgását a műúttól mintegy 200 méterre lévő rejtekhelyéről figyelemmel kísérő vádlott, annak előtte való elhaladását követően a sértett után sietett, majd ütőtávolságba érve hátulról, a kalapács nyelét két kézzel megfogva, felülről lefelé irányulóan, nagy erővel a sértett fejének hátsó részére sújtott a kalapács fejének lapított végével. Az ütés erejétől a sértett a földre esett, kerékpárja eldőlt. A vádlott ekkor a földön, oldalán fekvő állapotban lévő sértett mellé lépve annak fejét a kalapáccsal még legalább két-három alkalommal, nagy erővel megütötte, majd a sértett élettelen testét a földes út szélére húzta. A sértett a bántalmazás következtében életét vesztette. A vádlott a sértettől magához vett 2 liter bort.

A bíróság a vádlott bűnösségét több emberen elkövetett emberölésben és kifosztásban állapította meg. Úgy ítélte meg, hogy a legsúlyosabb büntetés a vádlott beismerő vallomása mellett is elengedhetetlenül szükséges.

Az ítélethirdetést követően az ügyész, a vádlott és a védő is 3 nap gondolkodási időt tartott fenn az esetleges jogorvoslat bejelentésére.