Árus portrék a piacról: Erős, csípős nem eszem, mégis szeretem

Vissza a címlapra

A kecskeméti piac nevezetes árusait és legismertebb őstermelőit bemutató sorozatunkban most egy pikáns helyszínnel - vagyis a tréfát félretéve: a pikáns ízek kedvelői által jól ismert standdal ismerkedünk meg, ráadásul közben még hasznos tippeket is kapunk.

- Férjemmel, Forgács Zsolttal huszonnyolc éve járjuk ezt a közösen választott utat - kezd bele kedves mosollyal Forgácsné Pinczés Magdolna, Magdika, a szabadtéri piac egyik legszínesebb, legesztétikusabb termékeit áruló stand képviselője.

- Mindketten a Kertészeti Főiskolán végeztünk, ott is ismerkedtünk meg. Férjem szakoktatóként az iskolában maradt, míg én egy éven keresztül egy kertészetnél dolgoztam. Hamar kiderült, hogy egyiket sem szeretnénk folytatni, ezért úgy döntöttünk, hogy belevágunk egy saját kertészetbe. Hitel és egyéb támogatásoknak köszönhetően megvettük a jövőnk zálogát jelentő tanyát, Szentkirály és a Borbási faiskola közötti útszakaszon.

- Jelenleg ötezer négyzetméteres területen vannak fóliasátraink és négyezer négyzetméteren folyik a szabadtéri gazdálkodás. Családi támogatást férjem szüleitől kapunk, akik oda költözésük óta szintén kiveszik a részük a mindennapi teendőkből. Egyébként a mama itt árul velem a piacon. Nagy örömünkre a lányainkkal is sikerült megismertetni és megszerettetni a haszonnövények világát. Olyannyira, hogy úgy döntöttek, követik a példánkat és önálló növénytermesztésbe kezdenek. Ezért férjem saját fóliákat épített nekik, ahol belátásuk szerint kertészkedhetnek. Természetesen, amiben tudunk, segítünk, legyen szó szakmai kérdésről vagy bármi másról. Jól esik látni, hogy milyen lelkesen munkálkodnak azon, hogy növényeik szépen, egészségesen fejlődjenek.

- A kezdetek kezdetén nem a paprika termesztéssel indítottunk. Akkor még nem voltak fűtött fóliák, csak sima alumínium vázasak, amikben elsősorban retket, salátát és korai zöldségeket termesztettünk. Az évek során azonban a kereslet egyre inkább a paprika felé irányult, így változott a profilunk és átálltunk a paprikára, mellette pedig a paradicsom és a szamóca termesztésére. Egy bizonyos körön belül most is próbáljuk bővíteni a kínálatot. Véleményem szerint úgy lehet minőséget termelni, hogyha az ember szereti azt, amit csinál, valamint folyamatosan fejleszti a szakmai tudását. Lépést kell tartani a tudomány aktuális eredményeivel, legyen szó az internetes vagy a szaklapokból szerzett információkról, illetve a saját tapasztalatokról.

- Férjem korábban dolgozott a Horti szerviznél, ahol biológiai módszerekkel kísérleteztek: onnan is sikerült elhozni pár ötletet, de már előtte is foglalkoztunk azzal, hogy ne csak kemikáliákat használjunk, hanem próbáljunk áttérni a biogazdálkodásra. Például a marha-és baromfi szerves trágya granulátumot beleforgatva a földbe, ugyanolyan hatást lehet elérni, mint régen a szerves trágyával. Csak a granulátum, mivel hőkezelt, elődjével ellentétben nem tartalmaz baktériumot. Tápoldathoz kiépített csepegtető rendszeren keresztül jutnak a növényeink. A rovarok és gombák elleni védekezésnél elsődleges szempont a növények jó kondíciója. Vannak olyan alga készítmények, melyek védettséget képesek nyújtani a növényeknek a betegségekkel szemben. Ez lenne a megelőzés. Rovarirtót nem használunk. Közel tíz éve szerezzük be Izraelből azokat a rovarokat, ragadozó atkákat és poloskákat, melyek a növényi károsítókkal táplálkoznak - ez nálunk nagyon bevált módszer. Gomba ellen használhatóak még a réz és kén tartalmú szerek, melyek nem veszélyesek, nyugodtan alkalmazhatjuk őket.

- Nálunk a növények gondozása, mint említettem, elsősorban a szereteten alapszik. Arra törekszünk, hogy termékeink minél egészségesebbek és szemet, lelket gyönyörködtetőbbek legyenek. Visszatekintve arra, hogy a kezdetektől mostanáig alkalmazott termelői technológiáink milyen forradalmi mértékű változásokon mentek keresztül, mindenképpen sikeresnek mondanám az utat, amit bejártunk, amin járunk. Tulajdonképpen ez a mi életművünk.

- A chili paprikát még nem említettem, pedig hozzám személy szerint legközelebb ez a különleges növényfajta áll: az eredeti mexikói chili mindig is a kedvencem volt. Ugyan én nem szeretem az erőset, még a csípőset sem, de a szín- és formavilága megfogott. Ezen tulajdonságok késztettek arra, hogy e nemes szépséggel komolyabban megismerkedjem. És persze bíztam az emberek érdeklődésében is, amiben nem is csalódtam. Nagyjából három évembe került, hogy ezen a vonalon növényeimmel bedolgozzam magam ide a piacra.

- Vevőim az úgynevezett fanatikusok. Erre rögtön magyarázatot is adok. A chili paprika erősségét kapszaicin tartalma határozza meg. Míg a magyar paprika erősségetíz és negyvenezer egység között mozog, én felmegyek a chilivel az egymillió egységig. Ami után erősségben majdnem csak a paprika spray következik. Mivel én nem vagyok fogyasztó, erősségük megítélésében a szakirodalomra és a visszajelzésekre támaszkodom.

- A chili palánta nevelése nehéz, hosszadalmas folyamat. Tekintve, hogy eredeti származási helyének, Mexikónak, hozzánk képest más az éghajlata, itt nem könnyű a megfelelő körülményeket biztosítani. A hosszú termesztési idő miatt már decemberben, de legkésőbb januárban el kell vetni a magokatahhoz, hogy nyár elején már kifejlett termésünk legyen. Télen rosszak a hő és fény viszonyok. A hőt könnyebben tudom pótolni, míg a megfelelő fény biztosítása csak jóval költségesebben oldható meg. Ugyancsak problémás a feldolgozása is: még gumikesztyűkön keresztül is éget. Viccesnek tűnhet, de gázálarc használatát is igénybe kellett vennem.

- A chili paprika por elkészítése volt számomra praxisom sorána leginkább embert próbálóbb feladat. Hagyományos módon darálón keresztül őröltem, és mindenfelé szállt az égető szemcse. A jövőben megfelelő védőöltözet nélkül nem biztos, hogy meg fogom ismételni. A napokban készítettem chili krémet is, amely a Pokoltüze nevet viseli. Persze kérdezhetik, hogy mindezek ellenére, még is miért vesződöm vele? Egyszerűen melengeti a lelkem, mikor ismert, vagy még kevésbé ismert vevőim célzatosan, nevét megjegyezve kérik tőlem a saját készítésű termékeimet, mert megszerették.

- Azt gondolom, kicsit többet is tehetnénk, mi termelők, a vásárlóinkért. Fontosnak tartanám például a termékeink igényes „tálalását". Hogyha odajön a nézelődő, és esetleg nem is vesz semmit, legalább adjuk meg neki azt az örömöt, ami nekünk is megadatott: hogy gyönyörködhessen munkánk „gyümölcsében". Vallom ugyanis, hogy a magyar zöldség, gyümölcs zamat és íz világának nincs párja.

Puskás Tünde